Kis Anita
2017 Május 22.
A Facebook buborék

De hát csak lehet tenni ez ellen valamit!

A Facebook a népszerű tartalmak további terjesztésére lett optimalizálva, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott tartalom igaz-e vagy sem. Üzletileg ez éri meg legjobban a cégnek, de persze azt ők is látják, hogy ez melléktermékként a felhasználók biztos elhülyülésének irányába visz. Zuckerbergék jó ideje próbálják a megbízható és minőségi tartalmakat tolni az álhírek és a gagyi internethulladék ellenében, de ennek eddig mindig az lett a vége, hogy utóbbiak gyártói túljártak az őket kiszűrni hivatott algoritmusok eszén.

A megoldás nyilván az, hogy igazi embereket kell alkalmazni az ocsú és a búza szétválogatására, és ezzel máris visszakanyarodtunk a világraszóló botrányhoz, hogy az ember elfogult, és a saját politikai nézeteinek megfelelően osztályoz. Pedig az emberi kurátorok elvileg betonbiztos szabályok mentén dolgoztak. Alapban volt egy tíz, szupermegbízhatónak kinevezett forrás (BBC, CNN, Fox News, Guardian, NBC News, New York Times, USA Today, The Wall Street Journal, Washington Post, Yahoo News), ha ebből legalább öt megírta az adott sztorit, akkor kerülhetett be a Trending címke alá a kiemelt hírek közé. És volt egy még szélesebb merítés, ezer, fontosnak, és megbízhatónak ítélt oldallal, amiket egyáltalán forrásnak tekintett a Facebook rendszere, és ahonnan a szortírozandó tartalmakat behúzta. (Mielőtt még felmerülne, hogy a magyar sajtóból mit tekintett megbízhatónak a Facebook, tegyük hozzá, hogy az egész rendszer csak angol nyelvű oldalakkal működött, éppen akkor próbálták kiterjeszteni spanyol és portugál nyelvre, amikor a botrány kitört.)

Ha egy ilyen, két szinten is szigorúan szabályozott rendszer csődöt mondott és botrányba fulladt, az egyértelműen azt jelenti, hogy a fontos hírek kiválogatásában az emberi tényező szükségszerűen gyenge láncszem, és a megoldás az, hogy addig kell okosítani az algoritmusokat, míg azokat már nem tudják átverni az álhírgyárosok. A Google ebbe az irányba tapogatózik a “truth rating” bevezetésével, ami a kereső találati listáinak összeállítását segítené azzal, hogy minden oldalhoz egy megbízhatósági értéket rendel. Valószínűleg a Facebook is legalább részben azért öl iszonyú pénzeket mesterségesintelligencia-fejlesztésbe, hogy ezt a problémát megoldja.

De mit lehet tenni addig is, míg ez megtörténik (és pláne, mire magyar nyelven is működni kezd)? A megoldás semmiképpen nem az, hogy a Facebookon hülyeségeket megosztó ismerőseit egyszerűen letiltja az ember, hiszen ezzel csak megerősíti a filterbuborékot. A lehülyézés és kioktatás érthető okokból szintén nem sokat használ, és sajnos a kutatások szerint az sem feltétlenül, ha az ember tényekkel, érvekkel és logikával szembesíti a meggyőzendő alanyt. Pedig ez az egyetlen út, még ha nehezen járható is. 

De annyit mindenképpen megtehetünk, hogy mi magunk ellenállunk, és nem osztunk meg ész nélkül ostobaságokat és álhíreket. Nem olyan nehéz az áltudományos bullshitet, és a kamuhíreket azonosítani - és minden egyes alkalommal, amikor nem lájkoltunk be, és nem osztottunk tovább egy ilyet, tettünk egy kicsit az ellen, hogy a Facebook végképp elhülyítse az emberiséget.

 

55
4
További hasonló sztorik