Kis Anita
2017 Május 22.
A Facebook buborék
#facebook A Facebook tökéletesre optimalizálta azt az algoritmusát, ami minden felhasználónak azt mondja, amit az hallani szeretne, függetlenül attól, hogy az igaz vagy sem. A kényelmes buborékokba zárt felhasználókat lenyelik a kamuhírek és az áltudományok, és amikor a közösségi oldal megpróbál tenni ez ellen valamit, azzal gyújtja magára igazán a házat. Hülyék legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok.

Hetek óta áll a bál a Facebook körül, és bár a botrány minket közvetlenül nem érint (ezért a magyar média is éppen csak érintőlegesen foglalkozik vele), az egész jelenség, és főleg a háttere meg következményei számunkra is nagyon fontosak. Vegyük is át gyorsan, mi váltotta ki az össznépi hőbörgést:

  • A Facebook elindított az oldalon egy Trending Stories nevű részt, ahová az éppen sokat olvasott-megosztott-kommentelt híreket emelte ki. A funkciót csak néhány országban, és angol nyelven aktiválták.
  • Azt, hogy mi olyan fontos és érdekes, hogy a Trending ablakba kerüljön, nem algoritmusok, hanem egy szerkesztői csapat válogatta össze.
  • Kiszivárgott dokumentumok és volt szerkesztők nyilatkozatai alapján felmerült a vád, hogy a cikkek kiemelése koncepciózus volt: a konzervatív irányultságú forrásokat és tartalmakat háttérbe szorították, a liberálisokat előnyben részesítették.
  • A Facebook először cáfolt, aztán annyit engedett, hogy egyes szerkesztők személyes elfogultsága valóban torzíthatta a válogatás szempontjait, végül bejelentették, hogy teljesen átalakítják a Trending szekció kezelését.
  • Mindez az amerikai elnökválasztás évében különösen érzékeny téma, így a botrány hamarosan addig nőtt, hogy Mark Zuckerberg személyesen találkozott és tárgyalt a republikánus párt prominenseivel, és még az is felmerült, hogy állami szabályozás alá kellene vetni az egész Facebookot, ahogy van.

A dolog azért vert ekkora hullámokat, mert a Facebook az elmúlt pár évben csendesen közösségi oldalból a világ legnagyobb médiacégévé nőtt: az emberek már nem az ismerőseik nyaralási fotóiért járnak az oldalra, hanem az ott megosztott tartalmakért, cikkekért, videókért. A Facebookot másfél milliárd ember használja, és ezek jó része (egyes felmérések szerint csaknem a kétharmaduk!) fontos hírforrásnak tekinti. Sokan egyenesen a legfontosabb hírforrásnak. A média pedig behódolt, és úgy ugrál, ahogy a Facebook fütyül neki. És itt nem is csak a facebookos terjedésre optimalizált kattintásvadász újságírás térnyerésére gondolunk. Ha a Facebook azt mondja, ezentúl a videók nagyobb prioritást kapnak az üzenőfali megjelenésekben, a világsajtó hirtelen felfedezi magának a videós formátumot (és olyan sikertörténetek nőnek ki a semmiből, mint a Tasty). Ha a Facebook elkezd kísérletezni az élő videókkal, a világsajtó egy emberként indul rá az élő videókra.

Soha a sajtótörténetben nem volt még egyetlen cégnek sem akkora hatalma a média fölött, mint most a Facebooknak.

Amerikában például a monopóliumtörvény tiltja, hogy egy kézben legyen az ország lakosságának több mint 45%-át elérő tévécsatorna-portfólió. A Facebook ezt az elérést simán túllépi, csak hát a törvényalkotás sebessége kicsit lemarad attól, ahogy a közösségi oldal felzabálja a médiát. Másrészt meg ugye nincs is saját tartalma, csak híraggregátorként viselkedik. Harmadrészt meg szólásszabadság van, és ha a Facebookot médiacégnek tekintjük, meg kell adnunk neki az összes többi médiacéget megillető jogot, vagyis azt, hogy a saját szája íze szerint döntse el, hogy mi a fontos hír, és mi nem. Jogilag a Facebook olyan tartalmakat emel ki, és olyanokat hallgat agyon, ami csak jólesik neki, nem törvényi kötelessége a semlegesség és elfogulatlanság, mint mondjuk a az emberek adójából üzemelő közmédiának. Ami most kicsit félhet is, hogy a véleményszabadságot nagy hirtelen a zászlajára tűző CÖF rájuk küldi a Békemenetet.

 

35
4
További hasonló sztorik